2022. május 13-a péntek nem lett balszerencsés nap. Végre szóval jellemezném az estét, úgy gondolom az elmúlt évek megkoronázása volt, hogy Budapesten a RaM Színházban adott zenekaros koncertet Janza Kata és Dolhai Attila.

Nosztalgiázósan összegzős volt, az elmúlt évtizedek nagy sikereit szedték össze az előadók egy csokorba, megfűszerezve egy-egy ritkán, vagy koncerten még nem hallható dalokkal. Valójában egy ünnep volt, hiszen musical koncert így még nem volt Pesten. Örömzenélésnek lehetett a közönség szem és fültanúja. Sok musical esten jártam már, de valahogy ennek a hangulata annyira telitalálat volt. Hol sírós, hol nevetős, közös éneklős, vagy egy picit interaktív. Kata és Attila igaz barátok ismerik egymás rezgéseit, mozdulatait humorát és olykor kreatívan segítik ki egymást.

Ez a koncert mindenkinek más és más emléket idézett elő, generációk nőttek fel, megannyi impulzus érte az embert. Felnőttünk és az évek múlásával mást jelentenek a dalok, a szövegek másként érintenek meg. Pláne az elmúlt évek nehézségei miatt is talán. Hálás vagyok, hogy megengedhetem magamnak, hogy ilyen sokszor járhatok színházba és koncertekre. Szerencsésnek tartom magam, hogy olyan barátokra leltem, akikkel azonos értéktrendet képviselünk. 

Megtanultuk, hogy nem csak Május éjszakán lehet Fififirizni, illetve milyen hasznos lehet, olykor ha nem ismerjük a dalok szövegét. Szívet lelket feltöltően hangzott el Janza Katától az Abba sláger a The winner takes it all.

Nem is írnék a dalokról részletesen, hiszen mindet ismerjük már, felsorolni is nehéz az ikonikus musical slágereket.

Mozart, Rómeó és Júlia, Rudolf, Elisabeth, Jekyll és Hyde, Én és a kisöcsém, Lady Budapest, Szentivánáji álom, Pendragon legenda, Rebecca, István a király.

A művészek részéről is volt némi nosztalgiázás az elmúlt évekről, hiszen számtalan főszerep fűződik a nevükhöz. Valahogy azt éreztem, hogy részükről is különleges alkalom volt, hogy Pesten volt a koncert. Jó érzés volt hallgatni a történeteket, hol közösen nevetni, hol elérzékenyülni, hogy kinek mit is jelent egy-egy meghatározó előadás, szerep. 

Valahogy az Árnyékdal és a Hétköznapi hős hallgatása közben mindig összeszorul a szívem és végigfut az előadás azon pillanatai. Jekyll és Hyde-ból elhangzott dalok is új értelmet nyertek, mióta láttam az előadást és így lett teljes az összkép.

 Az este hangulatát teljesen nem lehet átadni, hiszen megígértük, hogy csak annyit mesélünk el, hogy jó volt, nagyon jó volt...

A huncutság szérum hozzávalói - ami hozzájárult a hangulathoz , jókedv, humor, szuper emberek, kölcsönös ráhangolódás és hasonló rezgések, jó zene. Mindez adott volt, egy tökéletes estéhez. Jó volna ezt gyakrabban ismételni Pesten és nem szükséges megvárni a következő "május éjszakát"! 

Még mindig jó a Lehetsz királyra, vagy a Holnap hajnaligra bulizni, csak az nem érezte jól magát, aki nem is akarta. Mondhatjuk, hogy könnyed dalok ezek, de mi másra lehet szórakozni, a dolgos hétköznapok után. Ezeket a dalokat mindenki ismeri és igazán jó lett volna, ha holnap hajnalig tartott volna a koncert, de nem vagyok telhetetlen, hiszen reménykedhetünk abban, hogy lesz tán még folytatás.