"Új életre kelt a budapesti Erkel Színház színpadán a 800 éves legenda, Árpád-házi Szent Erzsébet, a magyar királylány története, akit már életében szentként tiszteltek. Ötévesen, a hatalmi érdekek mentén kiválasztott jegyeséhez küldték Türinigiába, elszakították testvérétől, otthonától, hazájától. Erzsébet szívét nem kérgesítették meg a szörnyű veszteségek. Sőt. A kislányból életerős, tettre kész nő, édesanya vált. A kiteljesedett élete, mély hite cselekvő szeretetként áradt szét: menedékházat alapított árvagyermekeknek, kórházat a betegeknek. Erzsébetet az udvari intrikák, anyósa ármánykodása, imádott férjének kényszerű távolléte, a szegénység, a pusztító járványok, az üldözés és kitaszítottság sem tudták megtörni.

A zenés színdarab nem csupán egy szent élettörténete, hanem szembenézés az emberi gyarlósággal és az emberi lélek önzetlen nagyságával. Ármánykodások, gyilkosságok szövevényén át rajzolódik ki Szent Erzsébet portréja. Az asszonyé, aki a női eszmény megtestesülésévé vált. A szép, boldog, szerelmes nőé, aki megmutatta, hogy az igazi szeretet a legzordabb körülmények között is feltétlen és kiapadhatatlan." (https://szerelemszentje.hu/).

 Pénteken valahogy nem volt kedvem menni, de szerencsére a baráti társaságnak köszönhetően ismét egy közös estét töltöttünk együtt. Nem egy könnyen emészthető előadás volt, a történet, a táncosok, ahogy a rideg, zord, megkeseredett lelket ábrázolják, rátesznek egy lapáttal és még sötétebbé varázsolják az amúgy is a szívet-lelket nyomasztó előadást.

Zeneszerző Szikora Róbert nem a megszokott musical jegyeket ötvöző dalokat írt, inkább slágereket idéző, egyik pillanatban dinamikus, erővel teli, a következő pillanatokban a szívekig hatoló romantikus dalokat. Ezen kettősség végig jellemezte az előadást.

Erzsébet - Békefi Viktória telitalálat a szerepre. Egy ilyen tiszta lelkű ember megformálására tökéletes választás volt, akit minden fronton a szíve és lelke vezetett. A szegények és betegek védelmezője. Törékeny alkata ellenére, annyi erő lakozik benne, hogy sokan megirigyelhetnék, hogy miként is viszi végig akaratát, akár tűzön-vízen át. Sajnos áldozata lesz annak, hogy a gyarlóság, a kapzsiság és a féltékenység miként öli meg a tiszta lelket, akit a hite, az önzetlenség és a szeretet vezényelt. Igazán nagy utat jár be karaktere, fiatal kora ellenére, évtizednyi bölcsességgel rendelkezik. Szereti és támogatja Lajost. Duettjeik alkalmával olyan érzése van az embernek, mintha egy teljesen más közegben és más történetben lennének. Annyira tisztán szól a hangja - érzéki, olykor erőteljes párost alakítanak Vastag Tamással, olyan mintha Disney filmekből lépnének elő.

Lajos - Vastag Tamás szembeszáll Édesanyjával az erőt képviseli, de közben a családjáért mindent megtesz. Támogatja Erzsébetet, nem befolyásolható, és kötelezettsége szerint cselekszik. Vastag Tamás jól formálja meg karakterét a határozott vezetőt, aki ellentmond Édesanyjának Zsófiának.

Tiszta szívvel szereti Erzsébetet, duettjeinknél érti meg igazán az ember, mit is jelent az őszinte, tiszta szerelem, a ragaszkodás, jöhet bármilyen veszély az Ő egységük szétszakíthatatlan. Vezérként állja a megpróbáltatásokat, hogy évekig távol van családjától, gyerekeitől, de tudja, hogy Erzsébet van olyan erős, hogy ezen időszakot is túlélje.

Zsófia - Vásári Mónika Hihetetlen erővel és kegyetlenséggel alakította a szívtelen Zsófia karakterét. Erkel színház csak zengett a hangjától, kézzel tapintható volt a feszültség a levegőben. Lételeme volt a kapzsiság és Erzsébet életének tönkretétele. Élete legnagyobb pofonjait a sorstól kapta, férje elvesztése, második fiának halála után, rádöbben, hogy minden okkal történik. Bocsánatért esedezik és belátja, hogy mindennek megvan az ára.

Izolda - Fésűs Nelly az élet Őt is nehézségek elé állítja, az idő múlásával rájön, hogy mi is a fontos az életben, segíti Walter lovagot és visszatér halottnak hitt lányához. 

Magister Konrád - Szabó P. Szilveszter alap kisugárzása a szigorú, kíméletlen gyóntató szerepéhez tökéletesen passzolt. Amikor megjelent szinte megfagyott körülötte a levegő, tekintélyt parancsoló volt. Jó volt látni és hallgatni, hangja  erőteljesen szólt erre rásegített a színház akusztikája is.

Béla - Dánielfy Gergő Erzsébet testvére, bebizonyítják, hogy a távolság sem jelenthet akadályt az összetartozásban. A kölcsönös szeretet, gondoskodás jellemzi. Igaz kapcsolat, a sors gyerekként szétválasztotta Őket, de idővel ismét találkoznak. 

Walter lovag - Dolhai Attila. Egy lovag mindig állja a szavát. A kötödés, az összetartozás, ahogyan óvja és védelmezi Erzsébetet, segíti és kíséri útján az lélekig hatoló. Walter lovag, akinek mindig helyén van a szíve, hitébe kapaszkodik. Nemes ember, a mai világban is milyen jó volna, ha minél több ilyen "lovag" lenne. Dolhai Attila fogja kezét, támasza a kislányból felcseperedett fiatal erős asszonynak. Pár gondolat, hogy miért is volt a legjobb választás Attila erre a szerepre. Az elmúlt években eljátszotta már a musical világ legnagyobb főszerepeit, múlt héten például Jekyll és Hyde címszerepében mutatkozott be zseniálisan. Walter lovagként nincsenek nagy dalai, van, hogy csak szimplán jelenlétével van a színpadon, de az is a biztonságot sugározza, amilyen szeretettel figyeli a szerelem kibontakozását Erzsébet és Lajos között, vagy számtalan más pillanat során. Dolhai Attila művészként is hasonlóan éli az életét, szépen csendben szerényen teszi a dolgát, nem hívja fel magára külön a figyelmet. Alázattal áll a színpadon, bármilyen szerepről is legyen szó, nem véletlenül lett érdemes Művész az idén. Ebből is látszik, hogy nem kell hangosnak lennünk és felhívni magunkra a figyelmet, hogy én is itt vagyok, elég, ha csak legjobb tudásunk és érzéseink szerint éljük életünket.

Előadás legmeghatóbb pillanata, Erzsébet halála, Walter lovag az utolsó pillanatokig is támasza, de közben engedi, hogy végleg megpihenjen. Menj pár lépés a Menny című dal hűen visszaadja a kapcsolatukat.

 Ezen történet a legjobb példa arra, hogy a tiszta lélek és az önzetlenség miként győzi le az emberi kapzsiságot, gonoszságot, a mindenkin átgázolást. Az a példamutatás, az egyszerűség miként nyitja fel még a leggyarlóbb ember szemét és kéri a megbocsátást.

Milyen árat kell fizetni, azért ha valaki, más emberbe belerúg, megaláz? Vajon megéri a pillanatnyi sikerként megélt örömmámoros állapotot?

Sajnos a mai világban is nagyon sok önző, törtető ember él, akiknek nem számít sem a becsület és ok nélkül gázolnak át a tiszta lelkű, segíteni probáló embereken. Nem hiába igaz az a mondás, hogy a történelem ismétli magát, az elmúlt évek során elég rendesen megkapta az emberiség a leckét. Amíg a kapzsiság, a gonoszság és az uralkodási vágy szerepel egyesek értékrendjében, addig sok jóra nem számíthatunk.

Szent Erzsébet története arra tanítja meg az embert, hogy a hitünk átsegít még a legkilátástalanabb helyzeteken is.

Zsuffa Tünde regénye alapján készült az előadás.