Egy hosszabb kihagyás után újra Genezis koncert volt a Muzikumban. Dolhai Attila betegsége után ezzel a koncerttel tért vissza, hihetetlen nagy lendülettel. Amikor az ember szervezete jelzi, hogy meg kell állni ahhoz, hogy újra és újra egészségesen tudjunk alkotni tovább. Van amikor az embert szíve viszi előre és az akarat meggyorsítja a gyógyulást, hogy lehetetlen nem létezik címmel. 

Sokkal lazább, fesztelenebb volt ez az este, mint az első alkalom. Az az összhang, ami a zenészek és Attila között volt,mely biztos alapot adott az egész bulinak. Az ember akkor tud igazán Önazonos lenni, ha olyan emberek társaságában van, akikkel igazán jól érzi magát, nem kell visszafognia magát, hagynak egymásnak teret.

A lemezen található dalok bepillantást engednek Attila gondolataiba, érzéseibe, olykor még vágyaiba is. Miként is élte meg azt az időszakot, amikor bejelentette, hogy nincs több musical. Akik követik munkáját és valamennyire is ismerik, érteni fogják, hogy miről is szól valójában az Így volt. 

Jöhet bármilyen akadály, ha a szívünk helyén van, akkor az jó irányba vezet minket. A zene mindenre gyógyír, vannak olyan energiák, amik összeadódnak, és azokban a pillanatokban nem érzed a fájdalmat, nincs teher, ami nyomná a vállad, a problémák otthon maradnak. Néha ki kell szakadni a mókuskerékből, vissza kell tölteni az energiákat, a motivációt. Minden egyes Genezis koncerten azt érzem Dolhai Attilán, hogy Önmaga lehet, nem kell megfelelnie a színháznak, rendezői utasításnak. Abban a bő másfél órában fesztelenül él szabadon. A zene maga a csoda, képes érzést, hangulatot közvetíteni. Vasárnap este jó volt észlelni, hogy kiből mit vált ki egy-egy dal. Mosoly, szomorúság, szabadságérzet mind-mind megjelent az arcokon. 

Lelkiállapotunk és az adott hangulatunk is nagyban befolyásolja az este hangulatát. Amikor csak szimplán sodródik az ember, amikor nem tervezi meg az egészet csak hálásak vagyunk, hogy ott lehettünk aznap este. Amikor nyílik az ajtó és pillanatok múlva azt veszed észre, hogy ott állsz az első sorban és várod, hogy kezdődjön a koncert. Jó volt az estének részese lenni

Annyi igazság van minden egyes dalban, hogy szerintem mindannyiunknak van most egy-egy dal, ami jellemzi a jelenlegi életszakaszát.

Helló Te vagy egy új jó barát - Egy igaz barátság alapja a bizalom és az őszinteség, kölcsönösen érdekel, hogy miként is tudsz szeretni, mikor nevettél utoljára Tényleg létezik igaz barátság? Vajon életünkben megtaláljuk az igaz barátainkat. Tartós lehet-e a felnőttkori barátság. Jó érzés, hogy a dalt hallgatva van kire gondolnom, hogy van olyan barátom, akiről tudom, hogy érdekli, vajon mikor nevettem igazán, mikor sírtam. Miként is szeretek, hogyan tudom kifejezni a gondolataimat és a másik szemébe elmondani, hogy miként is szeretek. Lehet ez egy új párkapcsolat, vagy művész és közönsége közötti kapocs.Ez a dal akár szimbóluma is lehetne a Genezis koncerteknek, hiszen ennél a dalnál teljesedik ki az "egymásra hangolódás" Dolhai Attila és közönsége között, mindez kitart az este végéig.

Színpad a szeretőm - Ahol igazán jól érzem magam, varázs, ami él. Szív súlytalanul elszabadul. Hitből lesz tutajom, s vágyból evezőm. Mágikus hely a színpad, ahol el tudok rejtőzni, de akár meg is tudom mutatni, hogy mit is érzek valójában.Hiszen így vagyok csak én. Ez jelenti számomra a biztonságot, de van lehetőségem megismerni a vágyódás mámoros édes ízét. 

Mi van még - Rossz nap vagy egy kereszteződéshez érkeztél meg életedben, ahol döntést kell hoznod. Mindenkinek van olyan napja, amikor eleged van mindenből, olyan mint egy rossz álom, néha egy felmondás lehet valós is, ami akár megkönnyebbülést is jelenthet. Ráadásul pont a koncert napján is hasonlóan éreztem magam, hogy mi jön még, bármi is történik akkor is megyek, nincs olyan akadály, ami megakadályozhatna ebben.

Ha volna kedved, méltó zárása volt az egész koncertnek. A dal során mintha megállt volna az idő, a tekintetek találkoztak, az érzés leírhatatlan. A közös éneklés mindig visszatölti az ember lelkét.

Sok-sok kedvenc hangzott el, visszatért a régi nagy kedvenc Zöld a bíbor és fekete. Azt hiszem jelen esetben, hiába is minden nézőpont kérdése, úgy vélem csak egyetlen egy létezik, frenetikus este volt. 

Addig jó nekünk, míg a "szív muzsikál"