Utoljára 2019-ben volt Dolhai- Janza élőzenekaros musical koncert, de most végre újra Balatonfüred és koncert. 

Az este során elhangzott dalokat jól ismerjük, ezért nem is részletezném, csak felsorolnék közülük párat, mert tényleg szívünknek kedvesek, szinte mindegyikhez kapcsolható egy-egy kedves történés, emlék. 

Elisabeth-ből az Ördögi tánc, Útvesztő, Az már nem én lennék, Mozartból Zene az vagyok én, Jekyll és Hyde-ból Ördögi tánc, Eljött az óra...stb. Neoton dalok, Ki szívét osztja szét, Money, money, money, Pálinka dal, Micsoda nő ez a férfi, Rudolfból Holnap hídja. Zárásként pedig az elengedhetetlen Lehetsz király.

A pandémia még jobban felerősítette a hiány érzését, és már vágytunk arra, hogy visszakapjuk régi életünket, hogy újra lehessen menni szórakozni barátainkkal, a találkozások örömét, az ölelést, érintést... stb. Jó volt kiszakadni a megszokott mókuskerékből, pár órára elfelejteni a gondjainkat, problémáinkat. Jobban megbecsüli az ember a lehetőségeket és még inkább hagyja magát, hogy megélje az adott pillanatot. Jó volt újra sírni, nevetni, énekelni, táncolni, vagyis élni.

Kiemelnék két dalt, ami nekem az egész koncert fénypontjai voltak.

Elsőként Janza Kata meglepetése Dolhai Attilának a Játssz még című dal, mely tökéletesen jellemezte az elmúlt nehezebb periódust. Lelke volt a dalnak, Kata csupa szív tiszta szeretete, ami sugárzott az előadásában az a pár perc úgy gondolom mindenkinek emlékezetes marad. Az aggódás, majd idővel a megkönnyebbülés is kiérződött az ott megélt pillanatokban, hogy igen újra itt vagyunk és már minden rendben van. A hangszer Dolhai Attila torkában meggyógyult. 

 Pár sort idéznék a dalból, mely hűen tükrözi, hogy mit is jelentene, ha elcsendesedne a csoda hangszer. 

"Nekünk zene vagy igaz, de megfoghatatlan
Ki a világba életet tölt
És ha kevesen hallgatunk rá
Bárhogy bánt, bárhogy fáj
A hangszered össze ne törd"

 Az igaz barátság, szövetség hosszú évek során alakul ki. A mai világban sajnos a bajban derül ki, hogy kire is lehet igazán számítani, ki az, aki lelki támasz. Ma este valahogy minden érzés, energia összeadódott. Jó volt ott lenni és látni, hogy miként szólal meg a jól megszokott hang és megnyugodni, hogy igen tényleg minden rendben van.

 A másik pillanata nekem az estének az a Hétköznapi hős, ami alapból nagy kedvencem, de szombat este az egész dal olyan erőteljesen szólt, mint még soha. Minden feszültségtől megszabaduló, sorról - sorra egyre jobban érezhető volt, hogy rendben van ez a hang. Még több érzelem, még több lélek volt benne, szinte már csontig hatoló. Janza Kata se ment le a színpadról, csendben a háttérből is támogatta, hogy nem lesz itt gond. 

 Az ilyen pillanatoknak köszönhetően jön rá az ember arra, hogy a pandémia és betegség miatti hosszú kihagyás után is szüksége van az ember lelkének a zenére, a találkozásra, a sztorizgatásra, a bulizásra...stb

Este során többször előfordult, hogy egymást hallgatták a színpadon, érződött, hogy hiányzott már a közös fellépés, az örömzenélés.  A kölcsönös szeretet, összetartozás és az egymás iránti tisztelet volt érezhető szombat este.

Az este záró részében elhangzott könnyedebb hangvételű dalok, megadták a hangulatot, hogy jól érezzük magunkat. Nosztalgiázott az ember, majd nagy mosollyal nyugtázta, hogy de jó is önfeledten bulizni. Úgy gondolom, hogy aki jól akarta érezni magát, annak nem okozott csalódást a ma este. 

 Korábban még bosszantott volna, hogy az időjárás belerondított a napunkba, de tegnap hagytuk magunkat sodródni és boldogok voltunk, hogy mehetünk újra koncertre, tudtunk találkozni, beszélgetni. Az elmúlt időszakban az ember átértékelte, hogy mik is a fontos dolgok az életünkben. Nagyon kedves volt Katától a reggeli üzenet Attilának, hogy rock'n'roll lesz este, így koncert után megerősíthetem, hogy igen az volt a javából.